Kipróbáltuk a fatüzelést

2015. Szeptember 26-a van. Az elmúlt napok igen esősek voltak, és az előttünk álló néhány napra is még mutat esőt az időkép. Nem csak holnapra, azutánra is...
Forrás: idokep.hu
Most már több, mint egy negyed éve itt vagyunk falun. Véget értek az igazán meleg, nyári napok, átlagban 20 Celsius fok körül alakulnak az értékek. Nem mondom, hogy fázunk, de a szomszédok közül van, aki már fűt. A kőépületek előbb áthűlnek, itt a faházban jelenleg még nincs szükség a fűtésre.

Ahogy hűl le az idő, megtapasztaljuk a vidéki őszt, ami közel sem olyan vészes, mint amennyire tartottunk tőle. Előfordul, hogy reggel a lábam picit "cidrizik" a takaró alatt, de ez rövid ideig tart, mert olyankor már úgyis fel kell kelni. Napközben néha áthűlnek az ember végtagjai, de ez sem vészes, hiszen akad itt munka bőven, ami megmozgat és máris bemelegszünk.

Egyedül Beigli kutyánkért aggódom néha, amikor a kertből visszaérve "kocsonyázik", ami vizes kutyaként szerintem normális. Az már kevésbé, ahogy én ezt lereagálom. Van neki egy saját bejáratú kutyatörölközője, ezzel szoktuk megtörölni a tappancsait, azután bemegy a szivacsos fekvőhelyére, és én pedig betakarom a kutyatakarójával. Tudom, hogy ez túlzás, de ami a szívemen...

Tudva azt, hogy ennél csak jobb lehet, a jelenlegi állapot simán kibírható, de azért ma leteszteltük a fatüzelést. Soha életünkben nem csináltunk ilyet, én még olyan házban sem jártam, ahol ilyen lett volna, (vagy legalábbis nem emlékszem rá), ezért fogalmunk nem volt az egészről.

A meleg otthont biztosító sparhelt
Úgy próbáltuk hát, ahogy azt jónak gondoltuk. Olvasgattunk a Neten ilyenfajta okosságokat, majd az olvasottakat a helyiekkel, ill. az ismerősökkel történt beszélgetéseinkkel összerakva nekiláttunk. Thomas kitakarította a sparheltet, elég sok hamu kijött belőle. Ezután kb. ujjnyi vastag fákat raktunk a tűztérbe, ami fantasztikus meleget teremtett kb. 1-2 órán belül.

Nehéz lesz megszokni azt, hogy nem félhetek a tűztől, és a melegtől, hanem biztos mozdulattal bele kell nyúlni a tűztérbe ahhoz, hogy a fát megfelelően belerakjam, de ezt leszámítva nagyon tetszik a fatüzelés. Meglepően nyugtató dolog, egyáltalán nem olyan félelmetes, mint amire számítottam. Ráadásul a néha-néha veszni látszó, kevéske reményt is megerősítette bennem, miszerint túl fogjuk élni itt a telet...

Sokan ugyanis már abban kételkedtek, hogy a budapesti komfortból ilyen nomád körülmények között képesek vagyunk itt maradni, mások a tél nehézségeivel riogatnak minket. Ugyan elültették a bogarat a fülünkben, de még mindig kitartunk. Egy biztosítékot azért eszközöltünk a fűtésre vonatkozóan, ez pedig egy norvég elektromos radiátor, amit vészhelyzetre tartogatunk.