Mi a jobb? Kutat fúratni, vagy gyűjteni az esővizet?

Az esővízgyűjtő medence, vagy ahogy itt mondják: ciszterna véleményem szerint egy fantasztikusan jó dolog! Az eltelt két hónap alatt, amit eddig itt töltöttünk, sok mindent megtudtunk és tapasztaltunk a vízzel kapcsolatban.

A kútfúrás

A kút továbbra is kivitelezhetetlen az anyagiak miatt, így az kizárva. Mivel hegyen vagyunk, sziklás a talaj, nem is vállalja állítólag mindenki itt a kútfúrást, mert 60-80 méterre kéne lefúrni, és az még nem biztos, hogy ivóvíz minőség...

Előnye: erős vízsugár, fürdési és mosási/mosogatási lehetőség, a növényeink locsolásának csak a pénztárcánk szab határt. Ha pedig a bevizsgáltatott víz iható, mindenki örül!

Hátránya: Fizetni kell az elkészítésért, ami esetünkben (80m) egymillió forint körül van. Túl sok pénz ez ahhoz, hogy az a víz ne legyen iható! Másik hátránya, hogy a fogyasztásért fizetnünk kell: a szivattyú működése áramot használ, és akkor még nem beszéltünk a vízfogyasztásról.

Az esővízgyűjtő medence teteje
Az esővízgyűjtés

Ha esővízgyűjtésre adjuk a fejünket, az sokféleképpen történhet. A direkt erre a célra gyártott, műanyag tartályok bőséges kínálata nem ismer lehetetlent! Vannak csapos és csap nélküli víztartályok, föld alatti és föld feletti darabok, és mindez a 100 litertől az 1000 literesig.

Ha mégis föld alatti esővízgyűjtő medencét épít valaki erre a célra, ahhoz pedig szupermodern dolgokat lehet csatlakoztatni. Nálunk mint kiderült, 8 m3-es medence épült, és mindenféle kütyü mentesen, mindössze egy slag lóg ki belőle a föld fölé. Ezen a slagon keresztül kell megoldanunk a víz magunkhoz vételét, amit szájjal történő szívással kell véghezvinni, hacsak pár alkalom erejéig meg nem marad a szívóerő a slagban a következő szívásig.

Előnye: a készítése pénzbe kerül ugyan, de nem kerül annyiba, mint a 80 méter mély kútfúrás. A fogyasztás azonban egyetlen fillérünkbe sem kerül, hacsak nem körünk rá szivattyút.

Hátránya: Az esővizet nem lehet meginni, így az ivóvizet ez a módszer nem pótolja. Számolnunk kell annak plusz költségével. Az esővíz további hátránya, hogy nem mindig jön belőle a víz, igényünktől függően szivattyúval lehet könnyíteni ezen a helyzeten. Nagyon sokféle van, ezért érdemes utána olvasni a különböző lehetőségeknek, mielőtt elhamarkodnánk a vásárlást.

Az esővízgyűjtő medence legnagyobb hátránya, hogy aszály esetén előfordulhat, hogy elfogy a vizünk. Saját tapasztalatunk továbbá, hogy a többnapos kánikula idején néhány napig záptojás szagú volt az esővíz, ami a Neten olvasottak alapján azonban nem káros, nem ártalmas, legfeljebb kellemetlen. Az esővíz mindössze 1-2 napig volt fura szagú, azután elmúlt.

Az esővízgyűjtő medence belülről
A vízfelhasználási lehetőségek határtalanok

A fentiek közül bármelyik megoldást választjuk, mindkettőre különböző okosságokat lehet rákötni. A kútvíznél adott a nyomás, így arra többek között különböző öntözőrendszereket lehet rácsatlakoztatni, míg az esővízgyűjtő medencébe vezetett slagra többféle szivattyút lehet csatolni. Gyakorlatilag egyiknél sincs lehetetlen, de az esővízgyűjtő medence vize véges, azt akármire nem lehet rákötni.

Ami azonban mindenre jó megoldás lehet, az a teljes ház vízellátását biztosító szivattyú. Nekünk egyelőre nem telik ilyesmire, de remekül megvagyunk a kis fúrógéppel működtethető szivattyúval, amit a Neten rendeltünk.