Emberség díszobozban: a valódi értékek az életben

Mindig örömmel tölt el, amikor valami igazán kedves gesztus szemtanúja lehetek. Vidéken felerősödnek az értékek (mind az eszmei, mind az anyagi), hiszen itt nem minden olyan egyértelműen elérhető, mint Budapesten. Én nagyon szeretem a szimbolikus (főleg apró) tárgyakat, és minden emberi megnyilvánulást. Jó sok ilyen kéne, mert egyre embertelenebbek lettünk...

Pedig olyan szép dolgok vannak az életben! Még a legkeményebb munka közepén is vannak gyönyörű pillanatok, amiket soha nem felejtünk el. Nekünk ilyen pillanat pl., amikor egy budapesti kézbesítő munka során (Thomasszal együtt dolgoztunk) az egyik lakónál a következő fogadtatásban volt részünk:

Egy kézbesítőnek nagy öröm ilyet látni!
Annyi mocskos postaláda és a munkánkat akadályozó lakó után jó érzés volt ilyennel találkozni. Egy szemet sem vettünk belőle. Az életre szóló jó érzés, amit ez a karácsonyi üdvözlet nyújtott nekünk, sokkal édesebb volt, mint a cukorka percek alatt elmúló íze...

Hasonlót éreztem, akkor is, amikor anyukám karácsonyra kapott egy apróságot egy kolléganőjétől, ami amilyen picurka, olyan nagyszerű ajándék volt. Legalábbis szerintem...

Az ajándék egy icipici üveg volt, benne a forralt borhoz használatos fűszerekkel. A kis "befőttes üvegecske" nyakába csinos, ezüst színű ünnepi szalag volt kötve, és egy címke volt rá akasztva, rajta kézzel írt szöveggel. Az ajándékozó gondosan, tollal írta rá, mi mindent rejt a kis üvegecske:

Forraltbor fűszerkeverék:
Összetevők: fahéj, ánizs, szerecsendió, citromhéj, bors.

Egy kis figyelmesség
Icipici kedvesség, ám annál többet jelent
Jó lenne, ha a hipermarketek pénztárainál kapható, előre csomagolt ajándékkosarak megvásárlása helyett végre mindenki megtanulna adni, és embernek lenni! Nem az ünnepeknek nevezett dátumok fontosak, hanem az egymásra való odafigyelés, és hogy mindenki azt érezhesse, számít valakinek!

Amikor ide jöttünk Budapestről, jóformán azt sem tudtuk, eszik, vagy isszák a vidéki életet. Kedves szomszédaink mégis voltak olyan emberiek, hogy segítettek az átállásban. Míg az egyikük friss zöldségekkel látott el minket, a másik megjavította a kerti szerszámainkat. Nagyon hálásak vagyunk nekik, a magunk szerény módján igyekszünk mi is viszonozni a kedvességüket.

Mindenhol így kéne működnie! Ezek apróságok, de soha nem felejtjük el őket!